2014. június 19., csütörtök

Projektnapló 2014



BGA-13-HA-01-70

pályázat

Projektnapló

Hazafias nevelés szellemében
a lenkeys diákok
utazása  a Felvidékre

A bányavárosok és a Szepesség


ELŐKÉSZÍTŐ SZAKASZ


Az Egri Lenkey János Általános Iskola az elmúlt évben másodszor pályázta meg és el is nyerte a „Határtalanul!” programot, melyet hetedik osztályos tanulók számára hirdettek meg. A tanév elejétől izgatottan készültünk erre a tanulmányi kirándulásra tanárainkkal és szüleinkkel együtt.
Az utazás előtt az első fakultatív órára 2014.április 15-én került sor az informatikai és a nyelvi szaktantermekben, mindkét osztály számára. Itt olyan érdekes feladatokat kaptunk, melyeket részben számítógép segítségével tudtunk megoldani. Mivel utazásunk célja a Felvidék volt,elsősorban a bányavárosok és a Szepesség, csoportokban dolgoztunk. Különböző épületeket, várakat, városokat, népművészeti alkotásokat kellett felismernünk.
Majd írnunk kellett egy bemutatkozó üzenetet a felvidéki gyerekeknek számítógépes ismereteink segítségével. Később különböző városok címereit kellett megtalálnunk és felismernünk. Végül a Felvidék jeles irodalmi, történelmi személyiségeit kellett felismernünk számítógép segítségével.





Az előkészítő szakasz kötelező tevékenységeként az előkészítő szakaszban egy második foglakozást is tartottak tanáraink:
2014.április 29.
1. óra:  Földrajz óra: a HATÁRTALANUL! előkészítő óra menete: Iskolánk igazgatója, Szeleczki János, aki földrajz-testnevelés szakos tanár,  igen érdekes földrajzórát tartott, ahol a határon túli magyarlakta területeket mutatta be a tanulóknak.  Ismertette a történelmi eseményeket is, melyek során Magyarország a mai területét elnyerte. Ezután a kirándulás úti céljáról, a Felvidékről beszélt a tanulóknak. Térkép segítségével végigjártuk az előttük álló útvonalat, mindazokat a helyszíneket, ahová eljuthatunk a tavaszi kirándulás során.




 2.óra: Művészettörténeti óra: Ezen az órán megismerkedtünk a meglátogatandó városok nevezetességeivel, az építészeti stílusjegyekkel, a végvárak szerepével. Power point-os prezentáció segítségével történt a tájékoztatás  ill. az előadás, melyet  részünkről kutatómunka és egyéni felkészülés előzött meg előre megadott szempontok alapján. Az eddig tanult építészeti stílusjegyek felismerése és összegyűjtése volt a fő feladat, különös tekintettel a gótika jellemzőire.




3. óra: Az előkészítő órán szerzett ismeretek ellenőrzése történt vetélkedő formájában.  A vetélkedőn 5 fős csapatok mérték össze tudásukat. Feladataink a következők voltak: vaktérkép, memóriajáték, nevezetességek felismerése, 13+1 totó.
                                                                                                                                          

TANULMÁNYI
KIRÁNDULÁS


1.nap
Selmecbánya- Körmöcbánya-Besztercebánya- Kokava
Reggel 6 óra 45 perckor gyülekeztünk a Dr. Nagy János utcában.  Pontban 7 órakor indult el a busz a parkolóból, majd kb. négy órai utazás után 11 óra körül érkeztünk első állomásunkra, Selmecbányára.
Selmecbányán utunk először, a Bányamúzeumba vezetett. Köpenyekkel, védősisakokkal  és elemlámpákkal felszerelkezve leereszkedünk a Bertalan tárnába, miközben 1300 m hosszú földalatti útvonalon haladunk végig.
Idegenvezetőnk, egy bányász kalauzolásával sok érdekes információt tudhatunk meg a környék ezüst, arany és réz bányászatáról. Megismertük milyen nehéz és veszélyes ez a munka, milyen embertelen  és veszélyes körülmények között dolgoznak a bányászok reggeltől estig néhány gramm ezüstért vagy aranyért.  Ezalatt fentről  folyamatosan vízcseppek, törmelékek hullottak ránk, sötét, szűk járatokban haladtuk, csúszós talajon.
Megtudtuk, hogy itt alkalmaztak a világon először puskaport a bányászati robbantásokhoz. Megismerkedtünk a bányászok által használt munkaeszközökkel, felszerelésekkel, végigkövettük a bányászok egy munkanapját.
  Megtudtuk azt is, hogy a bányászok címere a kalapács és a rajta keresztbe tett ék, a köszönésük a „Jó szerencsét!” , védőszentjük: Szent Borbála.
. A hosszú út után alig vártuk, hogy kiérjünk a napsütésre.



Bányalátogatásunk után a ma az  1993 óta az UNESCO Világörökség részévét képező városban folytattuk kirándulásunkat. A város jelentősége  a 14.században óriási volt, hiszen az ezüstkitermelés zöme itt történt. A teraszosan elrendezkedő város kialakulásáról sok legenda kering, ma már csak a Szalamandrák őrzik a város kincseit, a város címerében.
Amit megnéztünk  Selmecbányán:  késő gótikus stílusban épült Szent Katalin templomot,melynek festett üvegablakai Szent Istvánt, Szent Imrét és Árpád-házi Szent Erzsébetet ábrázolják, és a város módosabb iparosainak, kereskedőinek adományaiból készültek.
Szentháromság –szobrot, melyet az 1710. évi pestis járvány megszűnésének emlékére állították. A szoborcsoport legfelső szintjén a szentháromság látható, míg az emlékmű tartóoszlopai között található Szűz Mária-szobor.
Megnéztük a Vársházát is. A torony nevezetessége az óra, amelynek mutatói fordítva jelzik az idő múlását: a kismutató jelzi a perceket, a nagy pedig az órákat. Ennek oka a monda szerint az, hogy a városon rendszeresen átutazó kereskedők nem voltak hajlandóak hozzájárulni az óratorony építési költségeihez, így a selmeciek úgy döntöttek, hogy akkor ne is tudják leolvasni a pontos időt az óráról.

Ellátogattunk a volt Evangélikus Lyceumhoz is, ahol Petőfi Sándor és Mikszáth Kálmán is tanult.



A délután folyamán meglátogattuk az egykori Magyar Királyság egyik legjelentősebb, aranybányászatáról nevezetes bányavárosát és pénzverőhelyét Körmöcbányát. Károly Róbert szabad királyi városában megtekintettük a híres pénzverdét, megismerkedtünk az ezüst-és aranypénz kibocsátásának történetével. A főtéren megtekintettük a Szent Katalin plébániatemplomot, a korabeli Szűzanya szoborral.


 


Ezután városnéző sétát tettünk Besztercebánya belvárosában, ahol  megnéztük a román stílusban épült Szűz Mária Mennybemenetelének tiszteletére szentelt plébániatemplomot és a pestis járvány áldozatainak emelt emlékművet.  A végén még egy II. világháborús szabadtéri hadtörténeti kiállítás is belefért.









 Kb. 19 óra körül érkeztünk meg a szállásra, mely Kokaván volt egy turista szállóban. A szállásunk rendkívül jól felszerelt, tiszta és kulturált volt. Elfoglaltuk szobáinkat, melyek 4-6 ágyasak voltak. Fél 8-kor vacsoráztunk, majd rendeztünk egy kis vetélkedőt a nap során látottak felelevenítésével. Ezután kézműves foglalkozás keretében megismerkedhettünk a gömöri tojásdíszítési technikákkal és asztaldíszeket is készíthettünk a magyar nyelvű diákokkal közösen. Az estét közös discoval zártuk.




                                               






2. nap
Ótátrafüred- Szepesi vár- Lőcse
A finom és bőséges reggeli után  második nap délelőtt ellátogattunk a Magas-Tátra legnagyobb és legrégibb üdülőtelepülésére, Ótátrafüredre.  Csodálatos látványt nyújtottak a hófödte csúcsok már a busz ablakaiból is.
A városban megcsodáltuk a  vendéglátásban 100 éves múltra visszatekintő Grandhotel  történelmi épületét és megismerkedtünk az alpesi és a szecessziós építészet jegyeivel. Megnéztük a szálloda közelében lévő  Ótátrafüredi Siklóvasútat is, mely Ótátrafüred és a Tarajka hegycsúcsnál lévő turistakomplexum között közlekedik.




































A délelőtt folyamán eljutottunk Lőcsére is, ahol városnéző körutat tettünk érintve a Szent Jakab templomot. Megcsodáltuk főoltárát, Lőcsei Pál mester alkotását, mely a világ egyik legszebb és legnagyobb gótikus oltára.  Megnéztük a városházát, a harangtornyot, a szégyenketrecet és a Thurzó-házat is.























Délután a Világörökség részét képező Szepesi várhoz, Közép-Európa legnagyobb ilyen építményéhez látogattunk el.  A vár  643 m magasan lévő mészkősziklára épült  és több mint négy hektáron terül el.  A várlátogatás  kapcsán átismételtük a világörökggel kapcsolatos ismereteinket. Megismerkedtünk a vár történetével, védelmi rendszerével,a várépület részeivel.  Tanulmányoztuk a várépítészet bizonyos jellemzőit, elsősorban a román  és gótikus stílust. Láttuk a, kilátót is. Megtudtuk,  kínzókamrát, kiállítást, várkápolnát hogy a vár egy villámcsapás okozta tűzvész után vált rommá, majd 1961-ben műemlékké nyilvánították.
































Az esti órákban a tanulók egy játékos vetékedőn vettek részt, majd egy rendhagyó földrajzóra keretében az ismereteket mélyítették el. Ezután activity játékot szerveztünk és megnézegettük a nap során készült fotókat, videofelvételeket.









3. nap
Rimaszombat- Málnapataki víztározó- Kokava
Harmadik napunkon látogatást tettünk a magyar nyelvű  rimaszombati  Tompa Mihály Általános Iskolában. A gyerekek rövid ismerkedés és  beszélgetés után egy barátságos labdarúgó mérkőzésen vettek részt.  Mi  itthonról hozott kiadványokkal   járultunk hozzá könyvtáruk bővítéséhez.




 


Majd megtekintettük a város főterén álló vármegyeházat, a református templomot, homlokzatán Ferenczy István emlékművével és  Blaha Lujza mellszobrát is. Megkoszorúztuk Petőfi Sándor szobrát, mely sokak szerint a legszebb Petőfi szobor, amely valaha készült.
Ezután a Gömöri Múzeumba látogattunk,ahol  különféle kőzetekkel, állatokkal, régészeti leletekkel, néprajzi gyűjteményekkel ismerkedhettünk meg.














Délután a málnapataki víztározóhoz látogattunk el. Ezzel a mesterséges víztározóval szabályozzák az Ipoly vízállását. A hatalmas méretű tó biztosítja a környék településeinek ivóvízellátását, ezért is kiemelten védett biztonsági övezet. 1993-ban építették és az újabb tervek szerint energiatermelésre is felhasználják majd a benne található óriási vízmennyiséget. Területe teljesen lekerített, tilos oda bemenni, de szállásadónk jóvoltából nekünk engedélyezték. Izgalmas sétát tettünk az épített gát alatt lévő alagútba a turbinákhoz. A buszhoz vezető séta során pedig a környékbeli emberek gazdálkodását, állattartását ismertük meg.









Vacsora után rövid sétát tettünk a településen található sípályákhoz, ahol most a tehenek legelésztek. Ezek után visszatértünk az ebédlőbe, ahol vendéglátóink a helyi gasztronómiai szokásokról meséltek nekünk. Ezt követően az egyik legnépszerűbb tájjelegű étel készítését tanultuk meg. Közösen megpucoltuk  és lereszeltük a krumplit, bekevertük a tésztát és tettünk rá a juhturós öntetet sült szalonnakockákkal. A közösen elkészített juhtúrós sztrapacskát meg is ettük és mellé helyi sajtokat, füstölt és sós kor bácskát kóstoltunk.













4.nap
Rozsnyó, Kassa
Az utolsó nap délelőttjén Rozsnyóra látogattunk el. Itt megtekintettük a városházát, a Ferences templomot és a barokk stílusban készült a Diák-templomot, melynek tűztornya a toronyórával a város szimbóluma lett.

















Tovább utaztunk Kassára, ahol ellátogattunk a Szent Erzsébet-dómba. A dóm altemplomában II. Rákóczi Ferenc fejedelem márványkoporsóját nemzeti színű szalagos koszorúk sokasága borítja. Mi is megkoszorúztuk sírját és főhajtással tisztelegtünk nagysága előtt. Majd ellátogattunk rodostói házának --, ahol életének utolsó éveit töltötte -- Kassán felépített másolatához. Megnéztük még az Andrássy-palotát, az Orbán-tornyot, a Szent Mihály káponát valamint a harangjátékot a zenélő szökőkút mellett.











A napot  Kassán fejeztük be a Repülőgép Múzeum megtekintésével, melyet a polgári repülőtér mellett, a hajdani katonai repülőbázison hozták létre. Itt a repülési technika fejlődésével ismerkedhettünk meg. Négy hangárba kalauzoltak el bennünket, melyekben minden féle repülő eszközöket, alkatrészeket, motorokat és a világ sok országából ajándékozott vadászgépeket láthattunk. A technikatörténeti érdekességek között külön élmény volt az „Elnöki repülőgépek galériája”. A kiállítás legkülönlegesebb darabja az ukrán elnöktől kapott vadászrepülőgép.  A szabadtéren egykori csehszlovák, illetve a mai szlovák légierő által használt repülőgépek, helikopterek álltak. A 4. hangárban veterán autók és motorkerékpárok kiállítását nézhettük meg. 






















Hazafelé tartó utunk során a látottakat feldolgozó vetélkedőt tartottunk a buszon, melyet idegenvezetőnk állított össze, értékelt ki és jutalmazott.
















Hazafelé tartó utunk során a látottakat feldolgozó vetélkedőt tartottunk a buszon, melyet idegenvezetőnk állított össze, értékelt ki és jutalmazott.
Hazafelé tartó utunk során a látottakat feldolgozó vetélkedőt tartottunk a buszon, melyet idegenvezetőnk állított össze, értékelt ki és jutalmazott.







ÉRTÉKELŐ
SZAKASZ




Értékelő óra

A hazaérkezést követő 15 napon belül a kiránduláson részt vevő és részt nem vevő diákok és kísérőtanáraink számára értékelő órát szerveztünk, ahol  felidéztük és értékeltük a négy nap élményeit.
Erre az eseményre május 13-án került sor.
 Az értékelésre, a tanulságok levonásához, az eredmények megfogalmazásához élménybeszámolókkal készültünk.
Először powerpointos prezentációt készítettünk az út során készült fényképekből és azt előadás formájában mutattuk be. Majd egy közös beszélgetésre került sor kérdés-felelet formájában, ahol mindannyiunk számára helyére kerültek a dolgok a rengeteg helyszín és információ között.
Megbeszéltük, mi tetszett a legjobban. Ótátrafüredet és a Kassi dómot szinte mindenki említette, de a rimaszombati iskolai látogatás is szép élmény maradt.
Egyetértettünk abban is, hogy csodálatos helyen volt a szállásunk, szívesen töltöttünk volna itt is egy kicsit többet játékkal, a környéken való sétával, de szabadidőnk  sajnos nem engedte.









Fakultatív bemutató előadás

Május 20-án a hatodikos diákoknak tartottunk élménybeszámolót. Nekünk diákoknak kellett beszámolnunk a kirándulás tapasztalatairól. Powerpointos beszámolóban összegeztük az utazás élményeit.








Kiosztottuk magunk között a feladatokat, megbeszéltük ki mit mondjunk, miről meséljen.
Nagyon izgultunk, a hangunk is remegett, de ahogy belemelegedtünk az előadásba, egyre ügyesebbek lettünk.











NEMZETI ÖSSZETARTOZÁS
HATÁRTALANUL! TÉMANAP

A „ Határtalanul!” pályázat zárásaként iskolánkban tanulóink számára általános tájékoztatást tartottunk, mely során Románné Dóra Zsuzsanna hetedikes osztályfőnök ismertette az elnyert pályázat feltételeit, célját és eredményeit. Térkép segítségével bemutatta, hol található ez a terület, ahol jártunk és hogyan került más ország területéhez.









Ezt követően a két hetedik osztály tanulói meséltek személyes élményeikről, melyek az út során érték őket. Fényképek, videók, prezentációk segítségével tettük szemléletessé a 4 nap történéseit.
Szemléletesen tájékoztattuk az iskola tanulóit a látott városokról, nevezetességekről, várakról, templomokról, múzeumokról.

Megismertettük a Szepesi várat, mely Közép-Európa legnagyobb ilyen építménye. Elmondtuk,hogy találkoztunk a magyar nyelvű rimaszombati Tompa Mihály iskola tanulóival, akikkel rövid ismerkedő beszélgetés után barátságos labdarúgó mérkőzést is játszottunk.
Elmeséltük, ők hogyan, milyen körülmények között tanulnak, milyen szép az iskola, milyen nagy tornatermük van nézőtéri lelátóval és ami a legjobban tetszett, a  hatalmas füves, játszóteres udvar.
 Elmondtuk, hogy kirándulásunk során több alkalommal is koszorút helyeztünk el emlékhelyeken. Megkoszorúztuk Petőfi Sándor szobrát és II. Rákóczi Ferenc sírját is.
A tanulók érdeklődéssel fogadták a beszámolónkat, sokat kérdeztek minden témában.
 A Felvidéken vásárolt képeslapokból, fotókból kiállítást szerveztünk, aminek szintén nagy sikere volt a gyerekek körében.
A tájékoztatók, ismertetők  szinte egész nap folyamatosak voltak, el is fáradtunk a nap végére a sok beszédtől és egész napi koncentrálástól.
Ennek ellenére jó érzés volt, hogy megismertethettük iskolánk tanulóit azzal a sok élménnyel, természeti és építészeti csodával, amiket mi láthattunk.







A nap végén a projekt vezetői megköszönték a kísérőtanárok munkáját.
Reméljük, jövőre a mostani hatodikosoknak is hasonlóan szép élményekben lesz részük és örömmel mesélhetnek majd a saját utazásukról.

A 7.a és 7.b osztály tanulói