HAT-14-01-0604
pályázat
Projektnapló
Lenkeysek
Felvidéki
kalandozásai
Előkészítő
szakasz
Az
Egri Lenkey János Általános Iskola a 2014/2015 tanévben is sikeresen pályázott
a „Határtalanul” tanulmányi kirándulásra, melyet a hetedik osztályosok számára
írtak ki. Úticélunk a Felvidék volt. Év elején már kihirdettük mind a gyerekek,
mind a szülők körében. Érdeklődés mutatkozott a projekt iránt és mint a
jelenléti ív mutatja, mindenki jelentkezett is.
Az
előkészítő szakasz első programja a május 12-én megtartott fakultatív óra volt. Mivel vállalásaink között szerepelt egy
magyarlakta település diákjaival a kapcsolat felvétel és találkozás, ezért
választottuk az óra témájául a rimaszombati alapiskola bemutatását. Fontos,
hogy a mi diákjaink is megismerjék, hogy mennyire fontos a felvidéki magyarság
számára anyanyelvének, hagyományainak ápolása. PowerPoint bemutatóval és teszt
kitöltésével segítettük az óra sikerességét.
Az
utazás előtt három előkészítő órára
került sor 2015. május 19-én. Ezt megelőzően a diákok feladatként kapták, hogy
gyűjtsenek minél több információt a felvidéki helyszínekről, melyeket meg
fogunk látogatni.
Az
első órában Fehér Lászlóné történelem
tanár tartott a gyerekeknek ismertetőt a Felvidék történelmi hátteréről.
Térképet, digitális taneszközöket alkalmazott. Ismertette a történelmi
eseményeket, melyek során a mai Felvidék Szlovákia részévé vált. A tanulókat
meglepte, hogy a mai adatok szerint a lakosság létszáma eléri a 600 ezer főt.
A
második órában Bánhidyné Dudás Éva
tanárnő beszélt a földrajzi háttérről. Térképeken megnézték a tanulmányi
kirándulás útvonalát. Ezután a gyerekek beszámolói következtek az előre
megadott szempontok alapján. Nagyon felkészültek voltak, és az internet,
nyomtatott médiumok segítségével még érdekesebbé tudták tenni előadásaikat.
Igényes volt a PowerPoint bemutató.
A
harmadik órában ellenőriztük a
megszerzett ismereteiket. Alkalmazott módszer a vaktérkép, quiz kérdéssor és a
nevezetességek felismerése voltak. Az óra levezetését Klem Dénes történelem
szakos tanár vállalta. Ügyesek voltak, a tapasztalat az volt, hogy az
előkészítő órákon jól gyűjtötték az információkat.
Tanulmányi
kirándulás
1. nap
Selmecbánya
– Besztercebánya – Poprád /Szepesszombat/– Tátralomnic
Utazásunk első napjának reggelén
6.30-tól gyülekeztünk a Dr. Nagy János utcában. A létszámellenőrzés és
búcsúzkodás után 7.00-kor elindultunk négy napos felvidéki kirándulásunkra. Kb.
négy órás utazás után eljutottunk első állomásunkra, Selmecbányára. Először a belvárosban tettünk üdítő sétát.
Megtekintettük a Szentháromság teret, ahol megtudtuk, hogy az emlékművet a 18.
század elején építették egy pestisjárvány emlékére, majd a tértől nem nagy
távolságban található evangélikus líceumhoz sétáltunk, ahol vezetőnktől
megtudtuk, hogy valaha az iskola diákjai közé tartozott Petőfi Sándor (emlékét
ma is emléktábla őrzi az épület falán), és a Felvidék híres írója, Mikszáth
Kálmán is. Szívet facsaró látvány, hogy milyen elhanyagolt állapotban van az
épület, de vezetőnk szerint a közeljövőben renoválásra kerülhet az épület.
Utunk ezután a bányához vezetett,
ahol egy bányász segítségével megismerkedtünk a bányászok életével, s a
felvidéki bányászat jellemzőivel. Megtudtuk, hogy jelentős volt a középkorban a
réz és ezüst bányászata. Utunkat védőfelszerelésben tettük meg az 1300 m hosszú
tárnában.
Ezután Besztercebányára utaztunk, ahol az óvárosban tettünk sétát.
Felkerestük a főtéren a híres kereskedő família lakóépületét, a Thurzó-házat,
majd a Mátyás-házat néztük meg. Érdekessége az épületnek, hogy Hunyadi Mátyás
építtette itt tartózkodása céljából, reneszánsz stílusban. A II. világháborús
emlékmű megtekintése után ismét útra keltünk.
Első napi utolsó állomásunk a Poprád volt, ahol meglátogattuk a festőien
szép Szepesszombatot, mely ma Poprád
városrésze. Megtekintettük a híres főteret, mely megőrizte középkori
hangulatát, kontytetőivel, háromszög alakú terével. Érdekessége a városrésznek,
hogy egy magyar nyelvű feliratot is magán őrző emlékművet is láthat az
ideutazó.
Este szállásunkra utaztunk, Tátralomnicra, ahol élménybeszámolót
tartottunk, valamint vitáztunk a kisebbségek helyzetéről is.
2. nap
Dobsinai
jégbarlang - Lőcse– Szepes vára – Csorba-tó
Második napunkon a reggeli
elfogyasztása után Dobsinára
indultunk. Az oda tartó úton előadást hallhattunk a jégbarlang kialakulásáról,
s arról, hogy hogyan gyarapszik minden évben a jég vastagsága a mészkőn
átszivárgó víz megfagyása következtében. A barlang eléréshez 20 perces
„hegymászás” vezetett, de megérte! A jégbarlangban kb. 30 perces sétát tettünk
és ámuldoztunk, mire képes a természet. Megtudtuk azt is, hogy a 19. század
második felében két magyar kutató fedezte fel a barlangot.
A jégbarlang dermesztő világa után a
Szepesség valaha volt központjába, Lőcsére
utaztunk, melynek belvárosa az UNESCO világörökség része. Megtekintettük a
Szent Jakab-templomot, s annak híres főoltárát, melyet Lőcsei Pál, 16. századi
mester készített, de gyönyörű freskó-ábrázolásokat is láthattunk. A Thurzó-ház előtt ismerkedtünk Jókai Mór: A
lőcsei fehér asszony című regényével, melynek nagy része a városban játszódik.
Megtekintettük a városházát, s a mellette álló "szégyenketrecet" is,
ami az említett regényben is helyet kap, s árulkodik a városban valaha élő
szászok kemény szabályairól. A városban sétálva az volt az érzésünk, mintha
évszázadokat repültünk volna vissza az időben. Az autóbuszon még ismerkedtünk
Mikszáth Kálmán: A fekete város című regényével, amely szintén Lőcsén
játszódik.
Sétát tettünk a belvárosban.
Megtekintettük azt a templomot, ahol Thököly Imre, felső-magyarországi
fejedelme mauzóleuma található, majd felkerestük a híres Thököly-várat is.
Megcsodáltuk a Felvidék egyik legszebb belvárosát.
Délután átutaztunk Szepes várához, mely a dimbes-dombos
tájon utazva már messziről látszik. A várban megtekintettük a kínzóeszközök és
fegyverek kiállítását is, mely a főleg a fiúkat érdekelte. A bástyába
felsétálva a szűk folyosókon, fantasztikus látvány tárult elénk: többek közt a
híres Branyiszkói-szorost is lehetett látni a szép időben.
Második napunk utolsó állomása a
festő Magas-Tátrában fekvő Csorba-tó
volt. A hegyek közelsége már önmagában csodálatos érzés, de sétálni a tóparton
tényleg üdítő élmény volt. vezetőnktől a tó keletkezéséről tudtunk meg érdekes
részleteket, valamint a Magas-Tátra élővilágáról. Néhány mondatban a
településről is beszámolót hallhattunk, így derült ki, hogy Szlovákia egyik
legkedveltebb síparadicsoma is egyben.
Szállásunkra visszatérve vetélkedőt
tartottunk eddig átélt élményeinkből.
3. nap
Késmárk
– Erdőalja /Hernád-áttörés/
Reggelink elfogyasztása után Késmárkra utaztunk. Sétát tettünk a belvárosban. Megtekintettük
azt a templomot, ahol Thököly Imre, felső-magyarországi fejedelem mauzóleuma
található, majd felkerestük a híres Thököly-várat is. Megcsodáltuk a Felvidék
egyik legszebb belvárosát, ahol többek között egy fatemplom is áll.
A város megtekintése után túrázni
indultunk a Szlovák paradicsomba, a Hernád-áttöréshez.
Már az autóbuszon hallhattunk elnevezéséről (turista paradicsom) és
keletkezéséről is néhány gondolatot. A több órás, frissítő túra csodás élményt
jelentett számunkra, s élőben láthattuk, hogy a Hernád hogy vájt magának utat
évezredek során a hegyek között.
Túránk után visszatértünk
szállásunkra, ahol vetélkedőt tartottunk híres felvidéki költők, írók életéből,
munkásságából.
4. nap
Rozsnyó
– Rimaszombat – Eger
Utolsó napunk első állomása Rozsnyó volt, azonban a rossz időjárás
miatt csak az autóbusz ablakain keresztül látogattuk meg a várost. Vezetőnktől
előadást hallhattunk arról, hogy milyen fontos szerepet játszott 1706-ban
Rozsnyó, mert a fejedelem itt tartózkodott, s vezette a fennhatósága alá
tartozó országrészeket.
Utunk ezután Rimaszombatba vezetett. Terveink szerint előbb Krasznahorka várát
tekintettük volna meg, azonban azt még tatarozzák, s zárva tart.
Rimaszombatban találkoztunk a Tompa
Mihály Alapiskola 8. osztályos tanulóval, valamint tanáraikkal, akik már nagyon
vártak bennünket. Ismerkedésre került sor: szó esett iskoláink
specializációiról, a magyarságtudatról, a mindennapi munkájukról/munkánkról.
Kapcsolatunkat kívántuk erősíteni ajándékaink átadásával: könyvtár-állományukat
bővítettük, s azt meg is tekintettük. A találkozás után megkoszorúztuk Petőfi
Sándor szobrát, s elénekeltük a Himnuszt, ezzel is adózva Nemzeti összetartozás
emléknapján magyarságtudatunknak. Ezután rövid városnézés következett a
belvárosban, ahol többek között Blaha Lujza mellszobrát, s a keresztény
felekezetek templomait is megtekintettük.
Értékelő
szakasz
Értékelő
óra
A
hazaérkezést követő 15 napon belül értékelő órát szerveztünk, melyre június
12-én került sor. A projektben résztvevő diákok és kísérő tanárok vettek részt.
Ezen az órán felidéztük a négy nap eseményeit és értékeltük a tanulmányi
kirándulást. Az órát az egyik kísérő pedagógus vezette, aki frontális
munkaformában előadást tartott a négy nap eseményeiről, tapasztalatairól,
eredményéről. Utána következett a diákok beszámolója. Előadás és PowerPoint
bemutatóval színesítették az ismertetőt. Felelevenedett a négy nap. Kötetlen
beszélgetésre váltottunk ezután, kérdésekkel segítve a gyerekek kibontakozását.
Megbeszéltük, hogy melyik település tetszett nekik a legjobban. Mindenki
egyetértett abban, hogy Selmecbánya és a Csorba tó maradandó élményt jelentett
mindenki számára. Tátralomnicon a szálláson nagyon jól érezték magukat. De a
rimaszombati magyar iskola is felejthetetlen élményt jelentett.
Témanap
A
projekt zárásaként egész napos témanapot tartottunk az iskola tanulói számára.
Az összegyűlt tanulóknak Miskolczi Ágnes kísérő tanár ismertette a pályázat
célját, feladatait. Majd beszélt a Felvidék földrajzi sajátosságairól,
történelmi hátteréről, és miért is fontos a kapcsolattartás a kint élő
magyarokkal.
Ezután
a két hetedikes osztály tanulói tartottak előadásokat, élménybeszámolókat a
négy nap történéseiről. Újból végigjártuk az útvonalat a gyerekek segítségével.
Fotókkal, PowerPoint bemutatókkal, video felvételekkel tarkították
beszámolóikat. Szemléletesen számoltak be a nevezetességekről, látnivalókról.
Minden előadó megpróbált színesen, élvezetesen előadni, így végig meg tudták
tartani a diáktársak figyelmét. Kérdéseket tehettek föl nekik.
Hosszan
kitértek a rimaszombati Tompa Mihály alapiskolában tett látogatásunkról. Nagyon
tetszett a gyerekeknek, mikor elmesélték, hogy az érdemjegyek ott fordított
sorrendben vannak. Képekkel illusztrálva bemutatták az iskolát. Elmesélték,
hogy ajándékkal leptük meg a külhoni magyar gyerekeket. Az iskola látogatása
után megkoszorúzták a Petőfi szobrot.
A
tanulók érdeklődéssel hallgatták a beszámolókat, főként a leendő hetedikesek,
akik remélik, hogy az elkövetkezendő tanévben szintén részt vehetnek ilyen
tanulmányi kiránduláson és gazdagodhatnak ezekkel az élményekkel.
A
nap végén a diákok megköszönték a figyelmet, valamint kísérő tanáraik munkáját.
Az Egri Lenkey János Általános Iskola tanulói
